Te ezt mondod: „Egész nap
reád gondoltam epekedve”.
De mégsem rám gondolsz ezért, csak
a szerelemre.
Ezt mondtad: "Képed keresem,
ha ágyba fekszem, kedvesem,
nyitott szemem sír nedvesen
és fájva."
De te nem ismered a kínt,
lelked gyönyörbe ring;
Inkább gondolsz a csókra, mint
a szájra.
Egyáltalán nem küszködöl
Tudod, miénk már a gyönyör...
De a szerelem óriásibb.
Mondd, így szeretnél, mondd nekem,
ha nem én lennék én, hanem
egy másik. |